Posts Tagged ‘talmud’


Mi is pontosan a Talmud? Mikor és kik írták? Az itt-ott magyarul fellelhető részletek inkább ferdítések, mint fordítások? Milyen nyelven íródott? Mi az a Talmudi gondolkodásmód? Ezekre, és más hasonló kérdésekre is választ kaphatunk Köves Slomó rabbi audio előadásából, amit IDE kattintva lehet meghallgatni.
Was genau ist der Talmud? Wann und wer es geschrieben hat? Die ungarische kann hier und da gefunden werden Verzerrungen im Detail, wie Übersetzungen? Was geschrieben steht? Was ist der Talmud-Denken? Diese und ähnliche Fragen können Antworten auf Rabbi Slomó Köves für das Hinzufügen von Audio zu bekommen, können Sie hier klicken, um die ungarische hören.
What exactly is the Talmud? When and who wrote it? The Hungarian can be found here and there distortions in more detail, such as translations? What is written? What is the Talmudic way of thinking? These and similar questions can get answers to Rabbi Slomó Köves for adding audio, you can click here to listen to Hungarian.

Reklámok

A közeledő Jeruzsálem-nap tiszteletére a kormány az óvárosi Jaffa-kapu közelében, a Dávid-citadellában tartotta meg a szokásos vasárnapi kormányülést.

Ugyanitt esett szó a korábbi cikkünkben tárgyalt dohányzás ellen tervezett lépésekről, ám Netanjáhu miniszterelnök, az Óváros visszafoglalásának a 44. évfordulójára való tekintettel inkább a főváros jövőjét alakító tervekkel foglalkozott.

(A Gergely naptári évforduló csak június 7-én lesz, de Izrael minden ünnepet és évfordulót a zsidó naptár szerint tart meg, ezért az idén május 31, kedd estétől kezdődik a Jeruzsálem-nap.)

A Marom Fejlesztési Terv néven ismert nagyvonalú városépítő projektre a következő évben 400 millió sékelt (kb. 115 millió dollárt) irányoz elő.

Az előirányzott összeg főképpen a város gazdaságát van hivatva élénkíteni. Ebben benne van a közoktatás fejlesztése, high-tech projektek idevonzása, bio-technológiai kutatások finanszírozása, és a város páratlan történelmi örökségét képező épületeinek a karbantartása.

A Turisztikai minisztérium 20 millió dolláros többlet-költségvetést kap a jeruzsálemi hotel-férőhelyek számának a bővítésére.

A Nyugati Fal körül végzett feltárásokra és a turisták, zarándokok százezrei által látogatott Óváros szépítésére is milliós nagyságrendű összegeket áldoz a kormány.

A miniszterelnök lelkes, optimizmustól dagadó terveit ismertető cikk után némileg lehangoló az izraeli hírportálok olvasói hozzászólásaival szembesülni.

Aki már huzamosabb ideje Izraelben él (e cikk írója például idestova négy évtizede, és Jeruzsálemet is benne lakva ismerte meg), tisztában van a város problémáival is.

A hozzászólók többsége a kormánynak szegezi a tényeket: a lakosság egyre nagyobb hányada az ultraortodox rétegből kerül ki, akik kitűnnek a Talmud tanulásában és a népes családok alapításában, ám annál kevésbé vesznek részt a termelő munkában.

Ezzel szemben a világi, nem- vagy kevésbé vallásos családok tömegesen gravitálnak Tel Aviv és a középső régiók felé.

A magastechnikai beruházások mindenki szerint a helyes út, ám az itt dolgozók zöme a városon kívülről jár be munkahelyére.

A szállodaépítések és a szállodai munkák szinte kizárólag a Kelet-Jeruzsálemi araboknak adnak munkát. Az óvárosi arabság szaporasága is komoly demográfiai és biztonsági problémákat vet fel, rövidtávon is, annál inkább hosszútávon.

A több tucat hozzászólás között mégis akad egy optimista, amely a fentieket „nullával szorozza”, semmivé teszi.

Ez pedig így szól az előtte szólókhoz: „Hát nem emlékeztek rá, hogy az Óvárosból a XIX. században kirajzó zsidó családok, akik megalapították az új Jeruzsálemet, amiből a mai modern, félmilliós Nyugat-Jeruzsálem lett, akik kialakították negyedeit, megalapították iparát, kereskedelmét – majdnem 100 százalékban ultraortodox zsidók voltak?!”

A hozzászóló igazát könnyen beláthatjuk, ha a Jaffa-kapun kilépünk az Óváros keskeny, sötét sikátoraiból, és végigmegyünk a nagyvilágiasan elragadó Mamilla-sugárúton, vagy a város főútvonalán, a Jaffa úton, amelyet a közelmúltban kiülős kávéházakkal és üzletekkel szegélyezett sétálóutcává alakítottak (nemsokára villamos jár a korábban orrfacsaró bűzt árasztó, kilométeres dugókban araszoló autók helyett).

Csak hit, egyetértés és béke legyen.

Az építő kedv meghozza eredményét. ◙

 

Forrás: Izraeli- Hírlevél

A Héber betűkről

Posted: 2010. december 24. péntek in betűk, hagyomány, héber, vallás, zsidóság
Címke: , , , , ,

Babiloni Talmud, Sabbat traktátus, 104/2


Mondták mestereink Jehosua ben Lévi rabbinak: gyerekek jöttek be ma a tanházba és olyan dolgokat mondtak, amilhez foghatót még Jehosua bin Nun idejében sem mondtak:


Alef – bét: tanuld az értelmet!
Gimel – dálet: Lásd el a szegényeket! Mi az oka, hogy a gimel a dalet felé nyújtja a lábát? Az, hogy a a jótékonykodó a szegény után szokott futni. És miért nyújtja a dálet a lábát a gimel felé? Hogy könnyen elérhető legyen. És miért fordítja el a dálet az arcát a gimeltől? Hogy rejtve adjon neki, hogy ne szégyellje el magát.
Hé – vav: az  Örökkévaló neve.
Zájin – chet -tet – jod – káf – lámed: és ha így csinálsz, az Örökkévaló ellát, megkegyelmez neked, jót tesz veled, örökséget ad neked, és a túlvilág koronáját köti rád.
Nyitott mem – zárt mem: nyitott elbeszélés – zárt  elbeszélés.
Hajlított nun – kiegyenesített nun: görnyedt hűséges – délceg hűséges
Számech – ájin: támogasd a szegényeket! Más magyarázat: csinálj magadnak jeleket a tórában, és így tedd azt magadévá!
Hajlított pé – kiegyenesített pé: nyitott száj, zárt száj.
Hajlított cádi – kiegyenesített cádi: görnyedt igaz – délceg igaz. De hát ez ugyanaz mint a görnyedt hűséges és a délceg hűséges! Tovább görbített az írás a görnyedteségén, innen látjuk, hogy a tóra  meghajtott fejűeknek adatott.
Kof: szent. Rés: gonosz. Mi az oka, hogy a kof elfordjtja az arcát a réstől? A Szent -áldassék- azt mondta: rá se tudok nézni a gonoszra. És miért lóg a kof lába? Ha megtér a rés), bemehet.  (Miért ne) menjen be ezen (a másik nyiláson)? (A válaszhoz) Rés Lakis (mondása) lesz a szegítségünkre. Rés Lakis ugyanis a következőket mondta:

Mit jelent az, ami meg van írva  (Példabeszédek 3:34): Ha csúfolókkal jár el, megcsúfolja őket, de az alázatosoknak kegyet ad? Aki tisztátalan akar lenni, kinyitják neki (a megfelelő nyílást), aki megtisztulni jön, segítenek neki.
Sin: hazugság. Táv: igazság. Mi az oka annak, hogy a hazugság közelíti egymáshoz a szavait (betűit), a hazugság pedig eltávolítja egymástól a szavait (betűit)? A hazugság előfordul, az igazság nem fordul elő. És miért áll a hazugság egy lábon, az igazság pedig téglán? Az igazság megáll, a hazugság nem áll meg.

Forrás: http://www.sofer.hu/betuk.html

Az elkövetkező hetekben, a Magyar Filoszemita Közösség oldalain, a Magyarországon megtalálható zsidó irányzatokat kíséreljük meg bemutatni. Mivel ezzel nem egyszerű feladatra vállalkoztunk, ezért nézzék el nekünk hogy nem mutatunk be mindent részletesen. Sorozatunkat egy elég közismert személy, Naftali Kraus egyik könyvének bemutatásával kezdjük. A könyv címe: A Talmud bölcsei. Jó szórakozást, és kellemes és hasznos időtöltést kívánunk!

 

Előszó

Rövid idô leforgása alatt A Talmud bölcsei a harmadik, hasonló jellegű könyv, amely Naftali Kraus izraeli újságíró, A hét tükre című hetilap szerkesztôje, a Mááriv című napilap munkatársa tollából magyar nyelven megjelenik.
Elôzô két könyve fôképpen a Biblia korabeli irodalom ismertetésével bôvítette a kortárs zsidó ember ismereteit: az elsô könyv egyik része Az atyák bölcs tanításait is tartalmazza.Legújabb műve a Talmud legismertebb alakjainak "monográfiáját" teszi le a talm3 modern ember asztalára.
A szerzô nem könnyű feladatra vállalkozott. A Talmud egyik közismert neve Jám HáTálmud, "a Talmud tengere", mert a Talmud tudománya a tengernél is mélyebb. Hosszú évszázadok óta, a szétszóratás minden országában tanulmányozzák. A talmudi irodalomnak könyvtárakra menô művei keletkeztek. Világhírű, nagy koponyák ennek a tudománynak szentelték életüket, de csak nagyon kevesen tudták ezt a szerteágazó diszciplínát teljes egészében magukévá tenni.
Alig képzelhetô el olyan zsidó ember, aki ne hallott volna a Talmudról, de nem sokan tudják, valójában mit is rejt magában ez a fogalom, amelynek megismeréséhez többéves intenzív és szorgalmas stúdiumra van szükség.
A talmudi műveltséggel nem rendelkezô zsidó ember mégis szeretne megismerkedni ezzel a csodálatos világgal. De hogyan juthatna hozzá? Ennek a kérdésnek a megoldására vállalkozott Naftali Kraus újabb művével. Mások is írtak már — héberül és más nyelveken — ismeretterjesztô könyveket a Talmudról, köztük Bacher Vilmos, aki a tanaiták és amoriták világát rajzolta meg többkötetes, német nyelvű művében, amelynek egy részét az utóbbi idôben héberre is lefordították. Kraus persze inkább biografikus és publicisztikai megközelítéssel fordult a feladat felé. Nem is gondolhatott arra, hogy a Talmud bölcseinek teljes, élethű képmását mutassa be olvasóinak. Ez a feladat a kör négyszögesítéséhez hasonlítana, és — akárcsak amaz — keresztülvihetetlen.
Alapos Talmud-tudás nélkül az olvasó nem foghatja föl e szellemóriások tökéletes képmásait, csak vetületüket szemlélheti. kraus Kraus jól tudta ezt, és ennek megfelelôen rajzolta meg ôket. Élettörténetüket próbálta rekonstruálni a talm2 Talmudban szétszórt elbeszélések alapján — de kiderült, hogy sok híres bölcsnél még az életrajz legelemibb adatai sem találhatók meg. Inkább vitapartnereikkel és embertársaikkal való kapcsolataikról szólnak ezek a történetek, amelyek a szereplôk jellegzetes lelki alkatát tükrözik vissza. Világszemléletükrôl, morális és etikai felfogásukról is értesülünk, amennyiben a talmudi irodalom megôrizte ilyen megnyilatkozásaikat. Az ember természetesen akkor mondhatná, hogy "ismeri" ezeket a bölcseket, ha a talmudikusan képzetlen ember számára érthetô módon vissza lehetne adni a bölcsek különbözô halachikus tételeit, az azokkal járó vitákat, érveket és ellenérveket, a tételek finom, precíz megfogalmazásait és hasonlókat. Mert lényegében ezek az ismeretek a fontosak. talm1
De így is, a korlátok ellenére, sokat tanulhat ebbôl a műbôl az, aki a Talmud világával való elsô kapcsolatát akarja megteremteni. Sôt e könyv segítségével még az is szélesítheti tudását,aki valamennyire jártas a Talmud irodalmában, mert az itt megrajzolt portrék által testet öltenek az elvont talmudi viták. A szereplôk elevenebben jelennek meg elôttünk, és talán az elvek és viták mozgatóerejét is megsejtetik velünk a róluk szóló elbeszélések, anekdoták és szóbeszédek.
A szerzô behatóan tanulmányozta a szakirodalmat, és jól alkalmazta a magyar olvasó igényeihez. Ez az alkalmazás nem kis nehézségekebe ütközött, de végül is jó, olvasmányos és hézagpótló könyv kerül a talmudi világgal megismerkedni kívánó olvasó kezébe.
Remélhetô, hogy aki a könyvet forgatja, helyesebben ítéli majd meg a Talmud korának szellemét, és megnyílik elôtte a kapu, amely e korszak megismeréséhez vezet.
Bné Brák, 5753. tévét (1993. január)
Dr. Yechiel Zvi Moskovits

 

Ezra, az írástudó

Vajon miért kezdjük bölcseink bemutatását Ezrával, holott Mózes Mesterünk már a kezdet kezdeténél jelen volt, bábáskodott a Tóra-adásnál, olyannyira, hogy a Tóra az ő nevét viseli: Torát Mose, Mózes Tórája? Róla, úgy gondoljuk, mégiscsak tud egyet-mást az olvasó, Ezrá azonban úgyszólván ismeretlen.
Mint a babilóniai fogságból való visszatérés szellemi vezetője és a zsidó állam második korszakának megalapítója, a Második Szentély egyik építője, óriási szerepet töltött be a leigázott és rabságba hajtott zsidó nép megmentésében és a Tóra restaurálásában. Bölcseink találó megállapítása szerint "érdemes és megfelelő lett volna Ezrá arra, hogy általa adassék a Tóra, csak éppen Mózes megelőzte őt" (Szánhedrin 21.).
Más népnél egy Ezrához hasonló méretű vezéregyéniség király – vagy legalábbis kormányzó, hadvezér, nagy hatalmú úr – lehetett volna. Nálunk, zsidóknál, titulusa egyszerű, szinte aszketikus: Ezrá HáSzofér, Ezrá, az Írástudó. Még csak nem is "főrabbi"…
Voltak próféták, és lettek – később – zsidó királyok is. De Ezrával kezdődött a zsidó szellemi elit – az írástudók – uralma. Azoké, akik fölötte álltak királyoknak és főpapoknak, a Tóra művelőié, a Tan képviselőié. Ezrával kezdődött az a kor, amelyet a Talmud szerint a szellem emberének kell meghatároznia: "Mán málká? Rábánán." ("Kik a királyok? A bölcsek." Gitin 62.)

* * *

Ezrá, az Írástudó – akit a görög Biblia-fordítás alapján Ezsdrásnak is neveznek –, Szerájá főpap fia volt: ősei huszonhárom nemzedékre visszamenően kohániták voltak, vagyis Árontól, az első főpaptól származtak. Szeráját Rivlában végeztette ki Nabukodonozor babilóniai király, aki előzőleg lerombolta az Első Szentélyt, és száműzte a nép színejavát. Az ifjú Ezrá is a száműzöttek között volt, bár nem tudjuk pontosan, mennyi idős lehetett akkor. Azt azonban tudjuk, hogy a Szentély lerombolása és Ezrá visszatérése között – ami Ártáksásztá király uralkodásának hetedik évében történt – legalább hetvenöt év telt el. Ezrá tehát mintegy nyolcvanéves korában álijázott. A Második Templom építése a zsidó idő-számítás szerint 3413-ban, 352 évvel a polgári időszámítás előtt kezdődött. Ezrá öt évvel később érkezett Jeruzsálembe 1800 kísérőjével, tarsolyában Ártáksásztá király engedélyé-vel.
Előzőleg Kürosz király dekrétuma megengedte a zsidóknak, hogy hazatérjenek és fel-építsék őseik Templomát. Ekkor indult el az első álijá: Zerubável ben Sááltiél pasa és Josuá főpap vezetésével 42 360 olé érkezett az országba. Ezrá visszatérésekor a maroknyi új jisuv rengeteg nehézséggel küszködött: külső és belső ellenség veszélyeztette a békét. Izrael ellenségei, az annak idején Számáriában letelepített bálványimádó népek, feljelentéseket küldözgettek a királynak, és különböző ürügyekkel próbálták – nemegyszer sikerrel – akadályozni a Szentély felépítését. A legnagyobb veszélyt azonban a vegyes házasság és a vele járó asszimiláció, a zsidó törvények semmibevétele jelentette. Ezen a téren Ezrá igen erélyesen lépett fel: követelte – és el is érte – az idegen nők eltávolítását.

* * *

Ezrá leírja az ima szövegét, amelyet közvetlenül Jeruzsálembe érkezése után mondott, amikor megtudta, milyen alacsony a nép erkölcsi-szellemi színvonala: az országban lakó más népek leányaival házasodik, és ebben a vezetők járnak elöl. Amikor mindezt meghallotta, írja, "megszaggattam a ruhámat és köpenyemet, téptem a hajamat és szakállamat, és összetörve ültem", majd térdre borult, imára emelte a kezét, és azt mondta: "Istenem! Szégyenkezem és pirulok, amikor fölemelem arcomat hozzád, Istenem, mert bűneink elborították fejünket, és vétkünk az égig növekedett. Őseink idejétől fogva mind a mai napig nagy vétekben vagyunk, és bűneink miatt jutottunk királyainkkal és papjainkkal együtt más országok királyai kezébe, fegyverre, fogságba, prédára és arcunk szégyenére, ahogyan ma is van. … És most mit mondjunk ezután, Istenünk? Hiszen elhagytuk parancsolataidat…" (Ezsdrás 9:6–10.)
Ezrá volt az első, aki a Tórát a sínai szájhagyomány alapján szisztematikusan értelmezte és magyarázta, s akkora bölcsnek, olyan szent embernek ismerték, hogy a Talmud-bölcsek Máláchi prófétával azonosítják.

* * *

Ezrá, az Írástudó alapította a százhúsz tagú Nagy Gyülekezetet, amely évszázadokon át irányította a zsidó nép szellemi életét. Ennek a kollégiumnak az utolsó három próféta is tagja volt; ezek szövegezték meg az imákat, amelyek közül nem egyet ma is naponta elmondunk. Ez a szent gyülekezet rakta le – a Szentély tekintélyét is latba vetve – a második zsidó állam alapjait. Ezrá neve és tevékenysége szorosan összeforrott Nechemjáéval: Ezsdrás és Nehémiás könyve egymást követik a Bibliában.
Ezrá Babilóniában Báruch ben Nérijá tanítványa volt, aki Jirmijáhu – Jeremiás – próféta íródeákjaként ismeretes. Míg mestere élt, Ezrá nem álijázott, csak azután hagyta ott Bábelt, hogy kezébe vegye az Erec Jiszráéli szellemi vezetést. Bölcseink szerint a visszatérés nemzedéke megérdemelte volna, hogy olyan csodák történjenek vele, mint Józsué honfoglalása idejében, de "…a vétek okozta, hogy ez nem így történt, vagyis nem erős kézzel foglalták vissza leigázott országukat, hanem Kürosz engedélyével tértek haza, és utána is hűbéresei voltak az egymást követő perzsa királyoknak" – írja Rási.
Mi volt a "vétek", amely ilyen kellemetlen következményekkel járt? A Talmud bölcsei szerint abban állott, hogy nem egy emberként álijáztak: nem használták ki a történelmi pillanatot, hogy szilárd kőfalként térjenek vissza az őshazába, hanem egyenként szállingóztak, ki-ki amikor neki tetszett (Jomá 9.).

* * *

Már mondottuk, hogy bölcseink Mózeséval hasonlítják össze Ezrá tevékenységét: azt mondják, hogy Ezrá "visszaállította a koronát eredeti helyére", vagyis helyreállította a zsidó jogfolytonosságot azzal, hogy kötelezővé tette a Tóra törvényeit.
Ezrá volt az, aki az ősi héber betűk helyett bevezette a mai napig is használatos ásurita – asszír – írást. Könyvének egy része arámi – arameus – nyelven íródott, de a nép ezt nem fogadta el, és megmaradt az ősi héber nyelv mellett. Vannak, akik azt állítják – például Azaria de Rossi –, hogy már Mózes a most használatos betűkkel adta át a Tórát, később azonban ez feledésbe ment, Ezrá pedig "visszaállította a koronát": bevezette az eredeti betűrendszert.
Legnagyobb tette kétségtelenül a vegyes házasságok megakadályozása és az idegen asszonyok eltávolítása. Ez a fájdalmas műtét elkerülhetetlenül szükséges volt, hogy a zsidók ne asszimilálódjanak a környező népekhez. Napjainkig is a zsidóság egyik legnagyobb problémája ez: ma is elkelne egy erőskezű Írástudó, aki nagy tekintélyével megoldaná.

* * *

Ezrá egész sor szabályrendelettel is ismertté tette nevét. Ezek felölelik az élet minden területét, és céljuk a zsidóság megerősítése.
Bölcseink tíz, Ezrá nevéhez fűződő szabályrendeletet ismernek.
Ő vezette be a hétfői és csütörtöki, valamint szombat délutáni Tóra-olvasást, nehogy három egymást követő napon a Tóra nélkül legyenek a zsidók.
Ő rendelte el, hogy hetente kétszer, a piacnapok alkalmával ülésezzék a törvényszék, és tegyen igazságot a vitás ügyekben.
Ő tette a szombatra való holmik mosásának idejét csütörtökre, hogy időben készen legyen, és ne kelljen vele pénteken törődni.
Ő mondta, hogy pénteken este ajánlatos fokhagymát enni, mert az javítja a férfiúi potenciát.
Ő írta elő, hogy az asszonyok korán kelvén kenyeret süssenek, mert így lesz mit adni a kéregető szegényeknek.
Ő hozta az egyik legeredetibb közérdekű rendeletet is, amely szerint piperecikkeket és szépítőszereket árusító kereskedőknek kell járniuk a kisvárosokat, hogy a nők hozzájussanak a megfelelő kozmetikumokhoz, és "ne váljanak csúffá férjük szemében" (Bává Kámá 82.).
Ezrá megbüntette a lévitákat, mert nem álijáztak vele együtt. Az intézkedés bizony a zsebét sújtotta az érintetteknek, hiszen a papi tizedből húzták jövedelmüket.
Az Írástudó maga írta a nevét viselő könyvet és A krónikák könyvének egy részét is (Bává Bátrá 14.). A Talmudban felteszik a kérdést: ha Ezsdrás könyvének egy részét Nechemjá írta – eredetileg ugyanis Ezsdrás és Nehémiás könyve egy volt –, akkor miért nem az ő nevét viseli. A válasz az, hogy Nechemjá "nagyra tartotta magát", ugyanis minden cselekedete után azt mondta: "Írd ezt a javamra, Istenem!"

* * *

Mint a zsidóknál általában, Ezrá magánéletéről úgyszólván semmit nem tudunk. Nem tudjuk, volt-e családja, ki volt a felesége. Csupán annyit tudunk, hogy százhúsz éves korában, tévét hó 9-én – mások szerint 10-én – halt meg Jeruzsálemben: Josephus szerint ott is van eltemetve. Egy szájhagyomány úgy tudja, hogy Babilóniában halt meg, és a Tigris-folyó partján van a sírja. A Talmud megemlíti, hogy Eleázár ben Ázárjá, a nagy tanaita, a jávnei első nemzedék egyik vezetője, tizedik leszármazottja volt Ezrának, és társai nagyra becsülték ezért.