Posts Tagged ‘Rejtőzködő’

ARCHÍVUM

A közelmúltban indult rovatunkban, az Új Exodus magazin egy korábban közölt cikkét mutatjuk be újra. Aktualitását, talán a napjainkban zajló szélsőjobboldali megfélemlítő vonulások, “rendcsinálások adják. Lássuk meg az eszme gyökereit, valamint napjainkban is érezhető hatásait. A cikk segítséget nyújt a “rejtőzködő” eszme felismerésében is.

A teljes cikk letölthető a bejegyzés alatti linken. Oldalunkon hasznos időtöltést kívánunk!

Révész István szerk.

 

Rejtőzködő nácizmus

Guth Holda
Rejtőzködő nácizmus
Egy eszme gyökerei és hajtásai

clip_image001A legsötétebb európai eszme, a nácizmus kísértete a mai napig visszajár földrészünkön. Ideológiájának és szimbólumainak kultúránk mélyére nyúló gyökereit azonban kevesen ismerik.


Bár a nemzetiszocializmus alapelméleteit Hitler jegyezte fel a Mein Kampf (Harcom) című könyvében, ezek jelentős része nem az ő fejében született meg. A náci elmélet clip_image002és propaganda több filozófiából és vallásból táplálkozott, de soha nem állt össze egységes tanrendszerré. Az ideológia egyes gyökerei Fichte, Schopenhauer, Wagner, Stirner és Nietzsche filozófiájáig nyúlnak viszsza; ezenkívül buddhista és hindu elemeket, Darwin evolúcióelméletének bizonyos vonatkozásait, okkult társaságokban elterjedt faji elméleteket, valamint egy idealizált egységes állam eszméjét tartalmazza. Bárki, aki beleolvasott Hitler művébe, talált olyan gondolatot, amivel azonosulni tudott. Ezzel is magyarázható, hogy a nemzetiszocializmus szinte a társadalom minden rétegére hatással volt.

clip_image003 A Harmadik Birodalom utópisztikus államalakulata ugyanakkor a történelmi és gazdasági változások, valamint az általános társadalmi elégedetlenség folytán valósulhatott meg. Az első világháborúban elszenvedett vereség következtében Németország „kivérzett”, és ez az időszak igencsak kedvezett a szélsőséges eszmék kialakulásának és terjedésének. Az ekkoriban újra felelevenedő ideológiák gyökere azonban egy jóval korábbi kor „terméke”, mely történelmi és társadalmi szempontból kísértetiesen hasonlított az első világháború utáni politikai és gazdasági eszméletvesztéshez: a német romantika koráé.

A német romantikusok körében a franciaországi jakobinusok uralma, a napóleoni megszállás és a jelentős területi veszteségek miatt általános érdeklődés mutatkozott a múlt, elsősorban a középkor irodalma és a népi kultúra iránt. Kiadták a Nibelung-éneket, megjelent a Grimm testvérek mesegyűjteménye számos vers és népi költemény, középkori prózaregény, lovagregény, szentek életéről szóló történet mellett, melyek a közös gyökerekre és a német nép egykori egységére utaltak. A múlt dicsőségében való vigaszkeresés, a germánság hangsúlyozása kompenzációt jelentett a jelen valóságával szemben. A germánkultusz alapgondolatait az ókori római történész, Tacitus Germánia című művének leírása ihlette. Hitler azonban a Germánia mellett gyakran olvashatta a linzi újságban Tacitus előszeretettel idézett mondását is, miszerint „a zsidók az emberiség szégyenei”.

Mivel a romantikusok szerint a protestantizmus és a Luther által előidézett egyházszakadás, valamint a felvilágosodás okozták az európai tradicionális társadalmak összeomlását, ezért – a germán hagyományok tisztelete mellett – sokan fordultak a középkori kereszténység tradíciói és miszticizmusa, valamint a középkor állameszméje felé, mely „valódi katolikus” vonásaival egy idealizált aranykor megtestesítőjeként jelent meg a korábban elterjedt „sötét és barbár középkor” gondolatával szemben.

Forrás: http://www.ujexodus.hu.

A teljes tanulmány letölthető itt: Rejtőzködő nácizmus2