Posts Tagged ‘nóbel díjasok’

A magyar zsidó Nobel-díjak

Posted: 2011. július 16. szombat in Uncategorized
Címke: , ,

 

Nobel-díj

Valahol azt hallottam, hogy világ második legnagyobb zsidó ünnepének a Nobel-díj átadást tartják – az első az Oscar-díj. Vicces. Bár ma kínosan pontos statisztikát vezetünk a tekintetben, hány Nobel-díjasunk volt zsidó (származású), én mégis valahogy kételkedem abban, hogy ezen urak – sajnos e tekintetben a női emancipációs igyekezet nemzeti színeinkben nem hozott látványos sikereket – vajon – ha őket kérdezik – mindenek előtt annak is tartják-e magukat. Zsidónak és nem magyarnak.

Kertész ugyanis pont erről ír. Ő attól lett zsidó – természetesen származása mellett – hogy zsidó sorsra kényszerítették. Én ezt már a szocializmusban is megéltem, jóval Kertész előtt. Zsidó akkor az volt, akit annak tartottak. A háború előtt pedig az, akinek az állt az anyakönyvében. Engem római katolikus hitre kereszteltek, de nagyon nem szeretném, ha rám aggatott vallásommal stigmatizálnának.

Kertész Imre

Tehát egyfelől azt hallom, hogy a magyar, vagy magyar származású Nobel-díjasaink között alig volt nem zsidó, más megközelítésben pedig azt, hogy mi magyarok adtuk relatíve a legtöbb Nobel díjast a világnak. A legmorbidabb viszont az, hogy manapság azok az elhivatottságúak hangoztatják ezt legbuzgóbban, akiknek nagyapjuk, vagy világnézeti elvtársaik éppen ama megbecsült Nobel-díjasainkat, vagy rokonaikat pofozták fel a raporton.

Mert nem köszöntek előre, nem álltak elég egyenesen, vagy a sárga csillaguk slamposan volt felvarrva. A máramarosszigeti Elie Wiesel alias Wiesel Lázár a maga módján ezt így fejezi ki, miután Barack Obama Buchenwaldba látogatva felkéri, hogy ő is mondjon beszédet: Néha az az érzésem, hogy a történelemnek nincs érzéke az igazsághoz, most azonban azt gondolom, hogy humorérzéke viszont mégiscsak van, hiszen én, akit itt el akartak pusztítani, most győztesen, az Air Force One fedélzetén térek ide vissza.

Bélyegsorozat a magyar Nobel-díjasokról

Egyébként a zsidó származásúak nagy arányának a Nobel-díjazottak közt meglehetősen profán oka van. Magyarán sem misztikus összeesküvés teória, sem genetikus okoskodás nem állja meg a helyét. A valódi ok arra vezethető vissza, hogy a zsidóság rég várt emancipációját a kiegyezés hozta meg.

Bödök Zsigmond könyve

Történt erre kísérlet a forradalmi törvénykezés során is, de a szabadságharc leverése után az egyenjogúságot kimondó 1849. évi törvényt nem ratifikálták. Az emancipáció addig elfojtott, hatalmas energiákat szabadított fel. Az amúgy is urbánus, többnyire szellemi tevékenységet végző zsidó polgárság első sorban azokat a hivatásokat részesítette gyermekei számára előnyben, melyeket Nobel is kiszemelt alapítványának. Mérnök, orvos, matematikus, fizikus, vegyész pályára elsősorban a zsidó és a német származásúak kerültek, a magyar kis- és középnemesség, melynek soraiból a múlt században a magasabban iskolázottak nagy hányada került ki, többnyire nem a természettudományok iránt érdeklődött, a nemesi rétegek fiait inkább a jogi és közigazgatási pályák vonzották.

Az asszimiláció adta lehetőségeket a zsidóság csak röviden élvezhette. A század elejétől fokozatosan felerősödő antiszemita tendenciák hatására a tehetséges fiatalok nagy része külföldön folytatta tanulmányait, ha elég tehetős is volt, a legjobb egyetemeken. A kisebbségi tudat otthon is ösztönzően hatott, most az idegenben szintén nagyobb teljesítményekre késztette a zsidó fiatalokat, nekik többet kellett felmutatni az elismerésért, azért, hogy helyüket megállják. Ez egyébként minden kisebbségben kimutatható jelenség. Az elmondottak már önmagukban megmagyarázzák azt a tényt is, hogy a magyar Nobel-díjasaink a Nobel-díj átadásának pillanatában már régen nem Magyarországon éltek.

Akik a XX. századot csinálták…

Tehát a magyar zsidók eredményességéért paradox módon pont az antiszemitizmus és a diszkrimináció felelős. Az antiszemitizmusnak hasonlóan nemes vadhajtását a magyar vívók sikerei reprezentálják, akik közt szintén elvétve találunk csak nem zsidót. A századforduló táján mindennaposak voltak a párbajok, nem ritkán az antiszemita sértegetések következtében. A zsidóság köreiben így a legnépszerűbb sportok egyikévé, már praktikus okokból is, a vívás vált.

A kiegyezést követő fél évszázadban Magyarország történelmének egyik leghatékonyabb korszakát élte. A kultúra, a technika, a városok fejlődése minden, minden soha nem látott fejlődésnek indult. Példa értékű, európai szinten is kiemelkedő iskolák jöttek létre és képezték ki a következő nemzedékeket. A magyar Nobel-díjak többnyire ennek a jeles korszaknak késői virágai.

A zsidóság, mely pusztán diszkriminációs alapon képezett etnikumot, ekkor kapta meg várva-várt sanszát és élni is tudott vele. Érdekes, hogy nem beszélünk baptista, vagy görögkeleti etnikumról, lévén, hogy ezen felekezet tagjait nem diszkriminálták. De jó is volna, ha ennek a méltatlan vitának egyszer már vége szakadna!

Forrás: ScreenHunter_01 Jul. 16 12.18

Reklámok