Posts Tagged ‘könyvajánló’

harc_jeruzsalemert_konyv_0

Jeruzsálem ostrom alatt áll. A Szent Város bibliai múltja elleni támadás csupán bevezetője a készülődő politikai fordulatnak. Nyugati diplomaták azzal érvelnek, hogy a közel-keleti válságok kulcsa az izraeli–palesztin megállapodás, ennek pedig alapfeltétele Jeruzsálem újrafelosztása. Sokan azt remélik, hogy a legégetőbb kérdés rendezése eltörli a radikális iszlám követeléseket, és útját állja az al-Kaida-terrorhálózat terjedésének, pedig ennek pont az ellenkezője az igaz. Az elmúlt évtizedekben a radikális iszlám népszerűségét a folytonos hátrálás miatti győzelemérzet táplálta. Így Jeruzsálem felosztása nem csupán a szent helyeket sodorná veszélybe, hanem egy olyan új dzsihádista hullámot szabadíthat el, amellyel a politikusok nem számolnak. A történelmi igazságért folytatott harc tétje nem kevesebb, mint az iszlám apokalipszis megakadályozása.

A könyv megrendelhető a megrendeles@hetek.hu címen, vagy telefonon a 06-1-432-2783-as számon.

Fogyasztói ára: 3950 Ft

A bemutató hanganyag letölthető itt: http://hotfile.com/dl/119310050/2473748/Harc_Jeruzslemrt_hangos_knyvajnl_Hetek_Archvum.mp3.html

Forrás: www.hetek.hu

virág

Derek Prince – Az ígéret földje


Derek Prince – Az ígéret földje
Mikor volt olyan utoljára, hogy Izrael nem szerepelt a hírekben?
Hogy létezik, hogy egy ilyen parányi (körülbelül fél Dunántúl méretű) ország és népe ennyire meghatározó szerepet játszik a világ eseményeinek alakításában ?
És ekkora indulatokat vált ki a kevés számú barátból és a rengeteg ellenségből egyaránt?
A szerző a bibliai próféciák alapján ad magyarázatot mindezekre a kérdésekre.

A szerzőről:

Derek Prince

Korai élete

1915. augusztus 14-én született Derek Prince brit szülők gyermekeként az indiai Bangalore-ban, iskoláit az Eton College-ban és a cambridge-i King’s College-ban végezte. Görög és latin nyelvet tanult, Cambridge-ben elkezdte a filozófia tanulmányokat, a logikára specializálódott. 25 évesen már oktató és vezető testületi tag volt a cambridge-i egyetemen. 1941-ben vált kereszténnyé, mikor az Brit Hadseregben szolgált a II. világháborúban. 1942-ben részt vett az El-Alamein-i ütközetben. Később feladta akadémiai karrierét, és követte Biblia-tanítói elhívását. Leginkább pünkösdi keresztény körökben vált ismertté, annak ellenére, hogy tanításai egyértelműen nem felekezethez kötöttek, amit világméretű szolgálatában hangsúlyozott. Szolgálatának mottója volt: „Reaching the unreached and teaching the untaught” (Elérni az el nem értet és tanítani a tanítatlant).

1946-2003

A háború után Jeruzsálemben élt. Itt kötött házasságot 1946-ban első feleségével, Lydia Christensennel, aki egy gyermekotthont vezetett, és ezzel apja lett Lydia nyolc örökbe fogadott lányának. 1948-ban az Izraeli Függetlenségi Háború idején Angliába menekültek. 1949-ben pásztorolni kezd egy kis gyülekezetet saját otthonában, a Hyde Park közelében. 19571961 között a kenyai Kisumuban teljesített szolgálatot a Nyang’ori Tanárképző Központ igazgatójaként. 1958-ban Kenyában örökbe fogadtak egy afrikai csecsemőt. Amerikába emigráltak. Lydia 1975-ben hunyt el. Derek Prince 1978-ban feleségül vette Ruth-ot, aki három gyermeket nevelt. Így összesen tizenkét gyermek apja lett. 1979-ben Budaörsön szolgálatvégzésre kente fel Németh Sándort és Juditot, a magyarországi Hit Gyülekezete alapítóit. Fort Lauderdale-ben (Florida) és Jeruzsálemben éltek. Derek Prince 2003. szeptemberében hunyt el.

Dore Gold: Harc Jeruzsálemért

Dore Gold: Harc Jeruzsálemért

A Szent Város bibliai múltja elleni támadás csupán bevezetője a készülődő politikai fordulatnak. Nyugati diplomaták azzal érvelnek, hogy a közel-keleti válságok kulcsa az izraeli-palesztin megállapodás, ennek pedig alapfeltétele Jeruzsálem újrafelosztása. Sokan azt remélik, hogy a legégetőbb kérdés rendezése eltörli a radikális iszlám, követeléseit, és útját állja az al-Kaida-terrorhálózat terjedésének, pedig ennek pont az ellenkezője az igaz. Az elmúlt évtizedekben a radikális iszlám népszerűségét a folytonos hátrálás miatti győzelemérzet táplálta. Így Jeruzsálem felosztása nem csupán a szent helyeket sodorná veszélybe, hanem egy olyan új dzsihadista hullámot szabadíthatna el, amellyel a politikusok nem számolnak. A történelmi igazságért folytatott harc tétje nem kevesebb, mint az iszlám apokalipszis megakadályozása.

Eredeti cím : The Fight for Jerusalem – Radical Islam, the West, and the Future of the Holy City
Short Biography: Dore Gold (Hebrew: דורי גולד‎, born 1953) is an Israeli statesman who has served in various diplomatic positions under several Israeli governments. He is the current President of the Jerusalem Center for Public Affairs. He also served as an advisor to former Israeli Prime Minister Ariel Sharon and to Prime Minister Benjamin Netanyahu during his first term in office.
http://en.wikipedia.org/wiki/Dore_Gold

Grüll Tibor, Morvay Péter, Ruff Tibor

Hős új ország – A modern Izrael 60 éve

1948-ban megszületett Izrael, a hős új ország.Hatvan éve megtörtént a legnagyobb történelmi igazságtétel. A modern Izrael azonban csak néhány óráig ünnepelhetett. Ellenségei még születése napján el akarták törölni az új államot a föld színéről. A zsidók tengerbe szorításának a terve sem 1948-49-ben, sem azóta nem sikerült. Hol hősi áldozatokkal, hol szenzációs megelőző csapásokkal mindig megtalálták a menekülés útját – ám a harcnak ma sincs vége. A háborúk, merényletek és rendkívüli körülmények között mégis felépült egy új, sikeres és demokratikus ország a régmúlt romjain.E könyv ezekről a hősi, felemelő, sokszor tragikus, mégis reménnyel teli évtizedekről szól – a Hetek újságíróinak és publicistáinak írásai alapján.

Még több könyv: www.ovasss.blogspot.com

 

GRÜLL TIBOR:

Áruló vagy megmentő? – Flavius Josephus élete és művei

Kalligram Könyvkiadó, 2010


Aligha van az őskornak még egy olyan ismert alakja, aki ennyiféle – és egymástól ennyire különböző – identitást hordozott magában. Joszéf ben Mattitjáhu néven látta meg a világot Jeruzsálemben, köztiszteletben álló papi család sarjaként, aki anyai ágon a Hasmóneus királyokkal állt rokonságban – és Titus Flavius Josephus néven hunyt el Rómában, a Flavius-ház udvari történetírójaként, akit a kortárs zsidók többsége mélységes megvetéssel sújtott árulásáért.


GRÜLL TIBOR:

Kőbe vésett emlékezet – Késő-antik zsinagógák feliratai

 

Jószöveg Műhely Kiadó, 2004


Eljövendő századok történészei bizonyára fejcsóválva vennék tudomásul, ha korunkról csupán néhány közlekedési és utcanévtábla, köztéri szoborfelirat, vagy házak falára illesztett emléktábla alapján kellene véleményt alkotniuk. Márpedig az ókori történelemmel “mutatis mutandis” majdnem hasonló a helyzet. Az antikvitás írásbeliségének alapját a papirusz és a pergamen jelentette, s ezek a törékeny íróanyagok csaknem teljes egészében és visszavonhatatlanul elpusztultak. Amiben mégis sántít a hasonlat: az ókorban óriási szerepük volt a kőbe, bronzba, fába vésett feliratoknak, mint médiumoknak. A rómaiak idejében csaknem olyan szerepet töltöttek be, mint a mai fényreklámok vagy óriásplakátok. A zsidóság mindig is ellentmondásos viszonyban állt az őt körülvevő görög-római kultúrával. E kötetben azt vizsgáljuk, mennyire használták ki a felirat-médium adta lehetőségeket, mi volt ezekkel kapcsolatban az elméleti és gyakorlati hozzáállásuk. Kutatásunk fókuszában több mint másfélszáz feltárt késő-ókori (7. századi) zsinagóga, illetve azok epigráfiai emlékei állnak. Ezek az apró mozaikdarabkák, feliratos kőtöredékek rendkívül izgalmas képet rajzolnak a korabeli zsidóság életéről, amely ráadásul nem is mindenben egyeztethető össze a kortárs rabbinikus irodalomból eddig megrajzolt képpel.

A szerzőről:

Tanulmányok

  • 1983–88 ELTE BTK magyar–latin szak
  • 1992–94 ELTE BTK könyvtár–informatika kiegészítő szak (másoddiploma)

VÉGZETTSÉG

  • 1988 magyar–latin szakos középiskolai tanár
  • 1994 könyvtörténész–könyvmuzeológus

MUNKAHELYEK

  • 1985–86 ELTE BTK tudományos ügyintéző
  • 1988–94 Berzsenyi Dániel Gimnázium (Sopron) könyvtáros–tanár
  • 1994 Széchenyi István Városi Könyvtár (Sopron) igazgatóhelyettes
  • 1994–1998 Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Történelem és Irodalom Tanszék, adjunktus
  • 1998−2001 Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék, tudományos főmunkatárs
  • 1997– Szent Pál Akadémia, Társadalomtudományi Tanszékcsoport, tanszékvezető főiskolai tanár
  • 2006– Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék, egyetemi docens

TUDOMÁNYOS FOKOZATOK

  • 1992 József Attila Tudományegyetem, Szeged
  • 1998 József Attila Tudományegyetem, Szeged
  • 2004 Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem
Forrás: wikipédia

 

Spiró György:

Már megjelenése előtt hatalmas várakozás és az első olvasók elragadtatása övezte Spiró György új regényét. Nem csoda: a Fogság egyszerre letehetetlen történelmi kalandregény és az értelmezési lehetőségek sokaságát kínáló, páratlan szellemi és írói teljesítmény. Cselekménye a Krisztus halála körüli esztendőktől a zsidó háborúig terjedő időszakot, az i.sz. első századot eleveníti fel és teszi érzékletesen valóságossá az olvasó számára. A Fogság főhőse, Uri, a római zsidó negyedben nő fel, s titokzatos módon lesz tagja a delegációnak, amely peszahkor az adót viszi Jeruzsálembe. Életét végigkíséri a kamaszkori rémület: az apja nem szereti őt. Érthetetlen, miért küldik a veszélyes és fárasztó útra e testileg gyenge és vaksi fiút. Uri életén keresztül bepillanthatunk a zsidó, a görög és a latin közösségek hétköznapjaiba, politikai intrikák kulisszái mögé. Urit mindig másnak, többnek hiszik, mint aki, s így hol együtt vacsorázik Pilátussal, hol tolmácsol a császár előtt, hol a legsanyarúbb számkivetettség várja. E fordulatos regény ugyanakkor kegyetlen beszámoló a világ romlottságáról, és a magyar irodalom újabb nagyszerű apa-regénye. “Ha a 2004-es évre gondolok (…) a legszebb mégis az volt, amikor Szüts Miklós festőművész és Závada Pál Spiró György még meg sem jelent kéziratáról beszélgettek, és szinte egymás szájából kapták ki a dicsérő szavakat.” – Esterházy Péter

Videó 1

http://assets.indavideo.hu/swf/player.swf

Videó 2

http://assets.indavideo.hu/swf/player.swf

ALEXANDER BREUER

A 151-ES SZÁMÚ KATONA

FORDÍTOTTA: TÓTH ELEMÉR

A hely, ahol szüleimet meggyilkolták – 15 méterre az emlékműtől.

A szüleim emlékét őrző tábla a Jad Vasemben. Jeruzsálem 1995.

Negyven évig

állt Keremcsén a hármas keresztet jelképező emlékmű azoknak az emlékére, akiket ott gyilkoltak meg. A kommunista rezsim bukása után, és igencsak hathatós igyekezet következtében az emlékműhöz kapcsolták a zsidó szimbólumot is mint az itt meggyilkolt áldozatok többsége származásának

tanúságtételét. A menórát (vallási szertartásokhoz használt hétágú gyertyatartó) „Zachor” (Emlékezz) felirattal Arieh Fatran műépítész tervezte. Az emlékmű zsidó részének ünnepélyes leleplezése a második világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából valósult meg a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének és a szlovák kormány minisztereinek a jelenlétében.

„Elfelejteni – annyi,

mint hagyni őket

újra meghalni!”

Wiesel

A könyv pdf formátumban letőltvető itt: ALEXANDER BREUER A 151 ES SZÁMÚ KATONA