Posts Tagged ‘jeruzsálem’

„Fordulat állt be az amerikai külpolitikában az elmúlt években, és ez aggodalommal tölt el” – mondta lapunknak Pat Robertson televíziós műsorvezető, az amerikai CBN csatorna alapítója. A médiában a „keresztény jobboldal” egyik vezetőjeként számon tartott Robertson, aki republikánus színekben 1988-ban versenybe szállt az elnökjelöltségért is, úgy véli, hogy „az arab tavasz” eseményei a Muzulmán Testvériség által képviselt radikális irányba befolyásolják a Közel-Keletet. Izraelnek olyanokkal kellene megegyeznie, akik az elpusztítására törekednek – véli Pat Robertson.

Obama elnök ismertette azokat a feltételeket, amelyek alapján szerinte rendezni lehetne az izraeli-palesztin viszonyt. Ön rendszeresen foglalkozik műsoraiban a Közel-Kelettel. Hogyan látja a legújabb béketervet?

– Aggodalommal tölt el az, hogy a Palesztin Hatóság szövetséget kötött a Hamasszal, amely egy terrorszervezet, és nem ismeri el Izraelnek a létezéshez való jogát. Ezért nincs olyan partner, akivel Izrael tárgyalni tudna a békéről, hiszen hogyan lehetne megállapodni egy olyan féllel, aki az elpusztításukra törekszik? A másik sarkalatos pont Jeruzsálem, amelyről Jézus a Lukács evangéliuma 21. fejezetében azt jelezte előre, hogy újra zsidó uralom alá kerül. Ezért is történelmi, sőt profetikus jelentőségű esemény volt, amikor ez 1967-ben megtörtént. Én úgy vélem, hogy nekünk itt Amerikában nem szabadna semmi olyat tennünk, ami beavatkozik Isten Jeruzsálemmel kapcsolatos tervébe. Ez a város Izrael fővárosa, amelyet Dávid király már az időszámításunk előtt ezer évvel az ország központjává választott. A leghatározottabban ellenzem tehát azt a tervet, amit az elnök ismertetett Jeruzsálem és Izrael jövőjével kapcsolatban.

A korábbi elnökök közül többen kikérték keresztény közéleti vezetők véleményét nemcsak vallási, hanem világpolitikai kérdésekben is. Billy Graham rendszeresen konzultált az elnökökkel, és Önt is számos alkalommal fogadták a Fehér Házban. Mit tapasztal, a jelenlegi elnök mennyire igényli az ilyen tanácsokat?

– Obama elnök úrnak a középső neve Huszszein, mivel az apja muzulmán volt. Úgy tudom, hogy Indonéziában diákként évekig egy muszlim vallási iskolába járt. Szerintem sokkal nagyobb rokonszenvvel tekint az iszlámra, mint Izraelre vagy a kereszténységre. Aggódom a hozzáállása miatt. Bush elnök keresztény vezetőként erőteljesen támogatta Izraelt, és ezt a támogatást nem látom Obama úr részéről.

Olvastam egy véleményt, amely szerint az 1967-es határokhoz való visszatérés, amit most az amerikai vezetés sürget, valójában az egykori Szovjetunió álláspontjához való visszatérés, hiszen Moszkva volt az, amely egyértelműen megszállásnak minősítette Izrael önvédelmi háborúját. Mit gondol erről a párhuzamról?

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Reklámok

A közeledő Jeruzsálem-nap tiszteletére a kormány az óvárosi Jaffa-kapu közelében, a Dávid-citadellában tartotta meg a szokásos vasárnapi kormányülést.

Ugyanitt esett szó a korábbi cikkünkben tárgyalt dohányzás ellen tervezett lépésekről, ám Netanjáhu miniszterelnök, az Óváros visszafoglalásának a 44. évfordulójára való tekintettel inkább a főváros jövőjét alakító tervekkel foglalkozott.

(A Gergely naptári évforduló csak június 7-én lesz, de Izrael minden ünnepet és évfordulót a zsidó naptár szerint tart meg, ezért az idén május 31, kedd estétől kezdődik a Jeruzsálem-nap.)

A Marom Fejlesztési Terv néven ismert nagyvonalú városépítő projektre a következő évben 400 millió sékelt (kb. 115 millió dollárt) irányoz elő.

Az előirányzott összeg főképpen a város gazdaságát van hivatva élénkíteni. Ebben benne van a közoktatás fejlesztése, high-tech projektek idevonzása, bio-technológiai kutatások finanszírozása, és a város páratlan történelmi örökségét képező épületeinek a karbantartása.

A Turisztikai minisztérium 20 millió dolláros többlet-költségvetést kap a jeruzsálemi hotel-férőhelyek számának a bővítésére.

A Nyugati Fal körül végzett feltárásokra és a turisták, zarándokok százezrei által látogatott Óváros szépítésére is milliós nagyságrendű összegeket áldoz a kormány.

A miniszterelnök lelkes, optimizmustól dagadó terveit ismertető cikk után némileg lehangoló az izraeli hírportálok olvasói hozzászólásaival szembesülni.

Aki már huzamosabb ideje Izraelben él (e cikk írója például idestova négy évtizede, és Jeruzsálemet is benne lakva ismerte meg), tisztában van a város problémáival is.

A hozzászólók többsége a kormánynak szegezi a tényeket: a lakosság egyre nagyobb hányada az ultraortodox rétegből kerül ki, akik kitűnnek a Talmud tanulásában és a népes családok alapításában, ám annál kevésbé vesznek részt a termelő munkában.

Ezzel szemben a világi, nem- vagy kevésbé vallásos családok tömegesen gravitálnak Tel Aviv és a középső régiók felé.

A magastechnikai beruházások mindenki szerint a helyes út, ám az itt dolgozók zöme a városon kívülről jár be munkahelyére.

A szállodaépítések és a szállodai munkák szinte kizárólag a Kelet-Jeruzsálemi araboknak adnak munkát. Az óvárosi arabság szaporasága is komoly demográfiai és biztonsági problémákat vet fel, rövidtávon is, annál inkább hosszútávon.

A több tucat hozzászólás között mégis akad egy optimista, amely a fentieket „nullával szorozza”, semmivé teszi.

Ez pedig így szól az előtte szólókhoz: „Hát nem emlékeztek rá, hogy az Óvárosból a XIX. században kirajzó zsidó családok, akik megalapították az új Jeruzsálemet, amiből a mai modern, félmilliós Nyugat-Jeruzsálem lett, akik kialakították negyedeit, megalapították iparát, kereskedelmét – majdnem 100 százalékban ultraortodox zsidók voltak?!”

A hozzászóló igazát könnyen beláthatjuk, ha a Jaffa-kapun kilépünk az Óváros keskeny, sötét sikátoraiból, és végigmegyünk a nagyvilágiasan elragadó Mamilla-sugárúton, vagy a város főútvonalán, a Jaffa úton, amelyet a közelmúltban kiülős kávéházakkal és üzletekkel szegélyezett sétálóutcává alakítottak (nemsokára villamos jár a korábban orrfacsaró bűzt árasztó, kilométeres dugókban araszoló autók helyett).

Csak hit, egyetértés és béke legyen.

Az építő kedv meghozza eredményét. ◙

 

Forrás: Izraeli- Hírlevél