Posts Tagged ‘Egészség és’

Egészség és hagyomány

Morzsál, száraz, fogyókúrázók kedvence. Van, aki évente egy hétig kötelességből eszi, s van, aki minden nap ezt ropogtatja. Mi az? Hát a macesz.

Talán nem is létezik más olyan étel, amely ilyen egyszerű, és mégis ennyire fontos jelentéssel bírna. A zsidó vallás egyik alapköve ugyanis az a szimbólum, amit e – csupán lisztből és vízből összegyúrt – eledel hordoz. Pészach tavaszi, nyolc napos ünnepén a zsidó nép háromezer évvel ezelőtti felszabadulásáról emlékezik meg, amikor is Mózes kivezette a népét az egyiptomi rabszolgaságból. A történet szerint sebtében kellett elhagyniuk otthonaikat, így a kenyérnek nem volt ideje megkelni; a tésztát hirtelen sütötték meg. Így született meg a kovásztalan kenyér, azaz a pászka – és ezt a pászkát (illetve maceszt) a kivonulás történetének rituális elmesélése közben a zsidók a szédereste által megszabott rendben fogyasztják.

Azonban nem csak a hosszú széderestéken lehet közelebbről megismerkedni a macesszal, ahol a  “nyomorúság kenyere” a többórás történetmesélés alatt már-már ínyencséggé alakul.   Fogyókúrázók, kísérletezők, és egészség-tudatos vásárlók régóta rutinosan nyúlnak a közértek alsó polcaihoz a pászkáért. Sokan ismerik “tejeskávé-töltelékként”, és valószínűleg még többen találkoztak vele mennyei maceszgombóc-leves formájában. Napjainkban egyre bővül a boltok választéka; megkóstolhatjuk a bio-, tönköly-, ízesített-, sőt még a csokoládéba mártott maceszt is.

A pászka elkészítésének aranyszabálya, hogy a (gondosan szárazon tartott) liszt és a víz  semmiképpen nem érintkezhet egymással tizennyolc percnél tovább. Ha az összekeveréstől a sütésig több idő telne el, megindulna az erjedési, azaz kovászosodási folyamat. A legtöbb helyen ma már gépek gyártják a pászkát, de kerek, kézzel készült macesz is létezik. Magyarországon a maceszgyártás ma már nem jelentős, bár ismét növekvőben van – a különleges pászkákat azonban  nagyrészt importáljuk. Otthon ritkán sütnek maceszt a szigorú elkészítési szabályok miatt.

Meglepő talán, de sok érv szól e nem túl karakteres ízű ostyaféle fogyasztása mellett. Közülük az egyik, hogy rendkívül sokoldalúan felhasználható alapanyag. Mivel pészach napjai alatt a zsidó vallás szerint tilos kenyeret és kelt tésztákat enni, a legkülönfélébb receptek “nőtték ki magukat” ebből a tiltásból. A pászka kapható pehely és liszt formájában is, így akár tortát, vagy pizzát is süthetünk belőle, és a kreatív szakácsok is szívesen brillíroznak vele. Még a hagyományos maceszgombócot is megújítja egy – épp, hogy érezhető – csipetnyi gyömbér, vagy egyéb, különleges ízvilágot idéző fűszer.  E sorok írójának legízletesebb “macesz-élménye” például egy pászka-lasagna volt!

Minek nevezzelek?! – A pászka-bundáskenyér, avagy macesz-palacsinta, azaz a matzo brei

Az alapötlet egyszerű: az apró darabokra tördelt pászka és a felvert tojás forró násza egy serpenyőben. Kezdetben a maceszdarabkákat langyos vízben, esetleg tejben állni hagyjuk néhány percig, hogy megduzzadjanak. Megsózzuk, megborsozzuk, és a tojást is hozzákeverjük; pászkalaponként egyet. E ponton azonban szerte-szét ágazik a recept. Az első változat szerint beleönthetjük a serpenyőbe a pászka-tojás keveréket, és hagyhatjuk megsülni, mint egy rántottát. Nyakon önthetjük édes, vagy sós szószokkal, ketchuppal; sőt, háromszög-formára felszeletelve, mézzel, lekvárral töltve, édesen is fogyaszthatjuk. (Ilyenkor persze hagyjuk ki a sót-borsot!)
A matzo brei másik verziója egy teljes, könnyű egytálétel. A serpenyőbe öntött tojásos maceszt folyamatosan kevergetjük, amíg össze nem sül az előzetesen megpirított zöldségekkel, illetve húsfélékkel. A zöldpaprika, hagyma, és a legvégén hozzáadott avokádó kombinációja mennyei, de  kísérletezzünk a macesz-omlettel bátran!

Forrás: http://www.punchmagazin.hu

Videó a készítésről

http://www.facebook.com/v/172980656079227