Posts Tagged ‘BÉKÉSCSABA’

BÉKÉSCSABA ZSINAGÓGA

Letelepedés:A Békés megyei zsidóság története az 1700-as évek elsõ felében kezdõdött. Ekkoriban még csak egy szeszfõzõ zsidóról esett szó. Almásy Dániel békési fõszolgabíró összeírása szerint 1768-ban még csak Váriban élt három zsidó. A Harruckern uradalom kezdettõl fogva tiltotta a letelepedést, így a legtöbb helyen az 1800-as évek közepéig nem engedélyezték a zsidók beköltözését (Implom 1971, 65-66). Az 1700-as évek végétõl kezdve Váriban, Ványán, és Szentandráson kialakultak az elsõ zsidó közösségek, majd 1840-tõl kezdve megyeszerte felgyorsult a letelepedés.

Új zsinagógát avattak

A hitélet gyakorlása mellett a zsidó hagyomány megismertetését nevezte egyik legfontosabb feladatnak a szegedi rabbi, amikor vasárnap felavatta a békéscsabai új zsinagógát.

“Szolgálja a jelenben lévő bizodalmat, azt a hitet, hogy zsidók és nem zsidók, hogy hívők és nem hívők eljönnek ide, hogy megismerjék hagyományainkat, tanuljanak, hogy megőrizzék mindazt, amelyet ebben a városban a zsidó közösség jelent” – mondta Markovics Zsolt szegedi rabbi az avatási szertartáson mondott beszédében.

A rabbi – utalva a kupolára felfestett kétezer Dávid-csillagra -, amelyek a holokauszt minden második békéscsabai áldozatát jelképezik, hozzátette: “ezek a csillagok nemcsak a múlt fájó emlékét jelenítik meg”, fényt és világosságot is tudnak adni.

“A fénynek, a világosságnak mindig le kell tudnia győzni a sötétséget” – jelentette ki.Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke emlékeztette hallgatóságát, hogy a második világháború előtt a békéscsabai zsidóság lélekszáma megközelítette a 4.000-ret; kilencven százalékuk áldozatul esett a holokausztnak. Mint mondta, a háború után a túlélők újraindították a hitéletet és az iskolákat, ám az új hatalom betiltotta tevékenységüket.

Hozzátette: a békéscsabai zsidók közül ezért az 1940-es évek végén 142-en kértek egyszerre és kaptak kivándorlási engedélyt.

A békéscsabai zsidóknak sikerült újból megteremteniük azt a teret, amely egyben lehet az imádkozás, a közösség és a találkozás háza – mutatott rá a Mazsihisz elnöke.

Moskovits Sándor, a helyi zsidó hitközség elnöke az MTI-nek korábban elmondta: a második világháborút előtt egy neológ és egy ortodox zsinagóga működött Békéscsabán. A két épületet a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Ezt követően egy kisebb házban gyakorolta vallását a megmaradt közösség. A később romossá vált épületet a kilencvenes évek közepén lebontották, azért a helyi önkormányzat 40 millió forintot fizetett. Az összegből, továbbá zsidó szervezetek, elsősorban a Mazsihisz támogatásával összesen 80 millió forintból épülhetett meg az új zsinagóga.

Forrás:www.zsinagogak.com


Régen…és ma.

 

Reklámok