Archívum: Rejtőzködő nácizmus

ARCHÍVUM

A közelmúltban indult rovatunkban, az Új Exodus magazin egy korábban közölt cikkét mutatjuk be újra. Aktualitását, talán a napjainkban zajló szélsőjobboldali megfélemlítő vonulások, “rendcsinálások adják. Lássuk meg az eszme gyökereit, valamint napjainkban is érezhető hatásait. A cikk segítséget nyújt a “rejtőzködő” eszme felismerésében is.

A teljes cikk letölthető a bejegyzés alatti linken. Oldalunkon hasznos időtöltést kívánunk!

Révész István szerk.

 

Rejtőzködő nácizmus

Guth Holda Rejtőzködő nácizmus Egy eszme gyökerei és hajtásai A legsötétebb európai eszme, a nácizmus kísértete a mai napig visszajár földrészünkön. Ideológiájának és szimbólumainak kultúránk mélyére nyúló gyökereit azonban kevesen ismerik.

Bár a nemzetiszocializmus alapelméleteit Hitler jegyezte fel a Mein Kampf (Harcom) című könyvében, ezek jelentős része nem az ő fejében született meg. A náci elmélet és propaganda több filozófiából és vallásból táplálkozott, de soha nem állt össze egységes tanrendszerré. Az ideológia egyes gyökerei Fichte, Schopenhauer, Wagner, Stirner és Nietzsche filozófiájáig nyúlnak viszsza; ezenkívül buddhista és hindu elemeket, Darwin evolúcióelméletének bizonyos vonatkozásait, okkult társaságokban elterjedt faji elméleteket, valamint egy idealizált egységes állam eszméjét tartalmazza. Bárki, aki beleolvasott Hitler művébe, talált olyan gondolatot, amivel azonosulni tudott. Ezzel is magyarázható, hogy a nemzetiszocializmus szinte a társadalom minden rétegére hatással volt. A Harmadik Birodalom utópisztikus államalakulata ugyanakkor a történelmi és gazdasági változások, valamint az általános társadalmi elégedetlenség folytán valósulhatott meg. Az első világháborúban elszenvedett vereség következtében Németország „kivérzett”, és ez az időszak igencsak kedvezett a szélsőséges eszmék kialakulásának és terjedésének. Az ekkoriban újra felelevenedő ideológiák gyökere azonban egy jóval korábbi kor „terméke”, mely történelmi és társadalmi szempontból kísértetiesen hasonlított az első világháború utáni politikai és gazdasági eszméletvesztéshez: a német romantika koráé. A német romantikusok körében a franciaországi jakobinusok uralma, a napóleoni megszállás és a jelentős területi veszteségek miatt általános érdeklődés mutatkozott a múlt, elsősorban a középkor irodalma és a népi kultúra iránt. Kiadták a Nibelung-éneket, megjelent a Grimm testvérek mesegyűjteménye számos vers és népi költemény, középkori prózaregény, lovagregény, szentek életéről szóló történet mellett, melyek a közös gyökerekre és a német nép egykori egységére utaltak. A múlt dicsőségében való vigaszkeresés, a germánság hangsúlyozása kompenzációt jelentett a jelen valóságával szemben. A germánkultusz alapgondolatait az ókori római történész, Tacitus Germánia című művének leírása ihlette. Hitler azonban a Germánia mellett gyakran olvashatta a linzi újságban Tacitus előszeretettel idézett mondását is, miszerint „a zsidók az emberiség szégyenei”. Mivel a romantikusok szerint a protestantizmus és a Luther által előidézett egyházszakadás, valamint a felvilágosodás okozták az európai tradicionális társadalmak összeomlását, ezért – a germán hagyományok tisztelete mellett – sokan fordultak a középkori kereszténység tradíciói és miszticizmusa, valamint a középkor állameszméje felé, mely „valódi katolikus” vonásaival egy idealizált aranykor megtestesítőjeként jelent meg a korábban elterjedt „sötét és barbár középkor” gondolatával szemben. Forrás: http://www.ujexodus.hu. A teljes tanulmány letölthető itt: Rejtőzködő nácizmus2

 

ARCHÍVUM:Miért bátorítjuk a magyar fasizmus eszméit Romániában?

ARCHÍVUM

A közelmúltban indult rovatunkban, az EÖKK (Európai összehasonlító kisebbségkutatások közalapítvány) egy 2008 as írását közöljük. A cikk címe: Miért bátorítjuk a magyar fasizmus eszméit Romániában? Érdemes elolvasni a cikkhez tartozó hozzászólásokat is, melyet a forrás oldalon találunk!

A teljes cikk letölthető a bejegyzés alatti linken. Oldalunkon hasznos időtöltést kívánunk!

Révész István szerk.

Miért bátorítjuk a magyar fasizmus eszméit Romániában?

2008. 03. 18.

Parászka Boróka Március 15-én megvertek egy magyar fiatalembert Kolozsváron, és ezen mindannyian – értelemszerűen – mélyen felháborodtunk. Március 15-én Árpád-sávos lobogóval fekete inges magyar fiatalok ünnepelték a magyar szabadságharc szabadságról, egyenlőségről és testvériségről szóló ünnepét Marosvásárhelyen. Saját nemzeti, szellemi, politikai lejáratásunkon, fasizálódásunkon nem háborodott fel az erdélyi magyar politikai, szellemi és kulturális élet egyik, magát felelősnek mondó szereplője sem. Miért?!   Tizennyolc évvel a szégyenletes marosvásárhelyi események után különös, és az erdélyi magyar közösség számára végzetesen tragikus fordulat tanúi lehetünk. Tizennyolc évvel ezelőtt törzsi háború dúlt ebben a városban, amelyet morálisan azok vesztettek el, akik a román nemzet nevében vetemedtek erőszakra, akik meghírdették és képviselték a történelmi gyökerekkel rendelkező,  román neofasizmust. És akiknek a politikai tőkéje úgy tűnt: több évtizedre elegendő.   Letölthető itt: Miért bátorítjuk a magyar fasizmus eszméit Romániában   Forrás:

Elindult “egyhónapos” rovatunk ARCHÍVUM címmel

A most induló rovatunkban közéleti szereplők, politikusok, filozófusok, lelkészek olyan cikkeit, írásait poroljuk le, és közöljük újra, melyek valamilyen módon kapcsolódnak a zsidósághoz. Mindegyik cikk, írás, tanulmány, letölthető a bejegyzések alatti linken. Oldalunkon hasznos időtöltést kívánunk!

Révész István szerk.

MAGYARORSZÁG

A fasiszták zászlaja alatt

Christian Schmidt-Häuer, Budapest
© DIE ZEIT, 07.05.2009 Nr. 20

Milyen mélyre süllyedhet egy ország? Magyarország gyakorlatilag a csıd szélén áll,
a szélsıjobboldaliak “cigányokat, zsidókat és idegenszívőeket” támadnak meg, alig
valaki száll szembe velük.

Újfasiszta felvonulás Budapesten, az ismeretlen katona sírjánál (2006)

© KISBENEDEK ATTILA /AFP/Getty Images

A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szí-
vében. A századfordulós sikátorból a szélsıjobboldali Magyar Gárda egy egysége jött
vele szemben. Menetelve. Fekete egyenruhák, ellenzıs sapkák, katonai bakancsok. Pi-
ros-fehér csíkos sálak, amilyeneket utoljára a náci idıkben hordtak a magyar fasiszták. A
szakaszvezetı vezényelt: “Egy! Kettı! Egy!” Föllendítette a karját és átordított a filozófus-
nak: “Heil Hitler, Tamás úr, hogy van?”

Letöltés:magyarország és fasiszták

Forrás: http://www.m-a-l.hu