Posts Tagged ‘a’

Egészség és hagyomány

Morzsál, száraz, fogyókúrázók kedvence. Van, aki évente egy hétig kötelességből eszi, s van, aki minden nap ezt ropogtatja. Mi az? Hát a macesz.

Talán nem is létezik más olyan étel, amely ilyen egyszerű, és mégis ennyire fontos jelentéssel bírna. A zsidó vallás egyik alapköve ugyanis az a szimbólum, amit e – csupán lisztből és vízből összegyúrt – eledel hordoz. Pészach tavaszi, nyolc napos ünnepén a zsidó nép háromezer évvel ezelőtti felszabadulásáról emlékezik meg, amikor is Mózes kivezette a népét az egyiptomi rabszolgaságból. A történet szerint sebtében kellett elhagyniuk otthonaikat, így a kenyérnek nem volt ideje megkelni; a tésztát hirtelen sütötték meg. Így született meg a kovásztalan kenyér, azaz a pászka – és ezt a pászkát (illetve maceszt) a kivonulás történetének rituális elmesélése közben a zsidók a szédereste által megszabott rendben fogyasztják.

Azonban nem csak a hosszú széderestéken lehet közelebbről megismerkedni a macesszal, ahol a  “nyomorúság kenyere” a többórás történetmesélés alatt már-már ínyencséggé alakul.   Fogyókúrázók, kísérletezők, és egészség-tudatos vásárlók régóta rutinosan nyúlnak a közértek alsó polcaihoz a pászkáért. Sokan ismerik “tejeskávé-töltelékként”, és valószínűleg még többen találkoztak vele mennyei maceszgombóc-leves formájában. Napjainkban egyre bővül a boltok választéka; megkóstolhatjuk a bio-, tönköly-, ízesített-, sőt még a csokoládéba mártott maceszt is.

A pászka elkészítésének aranyszabálya, hogy a (gondosan szárazon tartott) liszt és a víz  semmiképpen nem érintkezhet egymással tizennyolc percnél tovább. Ha az összekeveréstől a sütésig több idő telne el, megindulna az erjedési, azaz kovászosodási folyamat. A legtöbb helyen ma már gépek gyártják a pászkát, de kerek, kézzel készült macesz is létezik. Magyarországon a maceszgyártás ma már nem jelentős, bár ismét növekvőben van – a különleges pászkákat azonban  nagyrészt importáljuk. Otthon ritkán sütnek maceszt a szigorú elkészítési szabályok miatt.

Meglepő talán, de sok érv szól e nem túl karakteres ízű ostyaféle fogyasztása mellett. Közülük az egyik, hogy rendkívül sokoldalúan felhasználható alapanyag. Mivel pészach napjai alatt a zsidó vallás szerint tilos kenyeret és kelt tésztákat enni, a legkülönfélébb receptek “nőtték ki magukat” ebből a tiltásból. A pászka kapható pehely és liszt formájában is, így akár tortát, vagy pizzát is süthetünk belőle, és a kreatív szakácsok is szívesen brillíroznak vele. Még a hagyományos maceszgombócot is megújítja egy – épp, hogy érezhető – csipetnyi gyömbér, vagy egyéb, különleges ízvilágot idéző fűszer.  E sorok írójának legízletesebb “macesz-élménye” például egy pászka-lasagna volt!

Minek nevezzelek?! – A pászka-bundáskenyér, avagy macesz-palacsinta, azaz a matzo brei

Az alapötlet egyszerű: az apró darabokra tördelt pászka és a felvert tojás forró násza egy serpenyőben. Kezdetben a maceszdarabkákat langyos vízben, esetleg tejben állni hagyjuk néhány percig, hogy megduzzadjanak. Megsózzuk, megborsozzuk, és a tojást is hozzákeverjük; pászkalaponként egyet. E ponton azonban szerte-szét ágazik a recept. Az első változat szerint beleönthetjük a serpenyőbe a pászka-tojás keveréket, és hagyhatjuk megsülni, mint egy rántottát. Nyakon önthetjük édes, vagy sós szószokkal, ketchuppal; sőt, háromszög-formára felszeletelve, mézzel, lekvárral töltve, édesen is fogyaszthatjuk. (Ilyenkor persze hagyjuk ki a sót-borsot!)
A matzo brei másik verziója egy teljes, könnyű egytálétel. A serpenyőbe öntött tojásos maceszt folyamatosan kevergetjük, amíg össze nem sül az előzetesen megpirított zöldségekkel, illetve húsfélékkel. A zöldpaprika, hagyma, és a legvégén hozzáadott avokádó kombinációja mennyei, de  kísérletezzünk a macesz-omlettel bátran!

Forrás: http://www.punchmagazin.hu

Videó a készítésről

http://www.facebook.com/v/172980656079227

A Modern Izrael egyik szimboluma

Schőner Alfréd
– A KNESZET MENÓRA –

1951-ben a brit parlament küldöttsége Jeruzsálemben jár, és az akkori izraeli képviselőház házában tesz látogatást. Akkor a parlament nem ott volt, mint ma, hanem a King George-on. Keresik a nemzeti szimbólumot, hiszen minden országnak van nemzeti szimbóluma. A modernkori Izraelnek nem volt. S akkor a brit parlamenti küldöttség hazatér Londonba, és azt az ajánlatot teszi, hogy készítenek egy Menórát, egy Menóra alakú formációt, amelyen rajta lesz a zsidó történelem egy-egy szimbóluma egy rövid utalás erejéig.


A gondolatot tett követi, és 1952-ben egy németországi születésű, de a vallása miatt az 1930-as évek legvégén, Németországból Angliába menekült zsidó szobrász Benjámin ELKÁNÁ, vagy, ahogy inkább ismeri a történet Benó ELKÁNÁ kap megbízatást, hogy készítsen egy Menórát. Egy Menórát, amit majd elhelyeznek a modern Izrael államának parlamentjében, a Kneszetben. Elkáná el is készíti, azonban egy háláchikus kérdés vetődik fel, „el lehet-e helyezni faragott képet, amelyen dombormű van, a Kneszetben?” Tekintettel voltak természetesen a Kneszet vallásos képviselőinek álláspontjára is. Inkább ne a Kneszeten belül, hanem a Kneszeten kívül helyezzék el a Menórát. Ezért 1956-ban az akkori Kneszet előtt állítják fel Elkáná művét. Évekkel később kerül mai helyére.

Történeti háttér:

Szól az Örökkévaló Becallélhoz, Uri és Húr fiához:

„… készíts nekem Menórát, amelyet elhelyezek a Hajlékban”
(1)

Az első Menóra az ókor világában a pusztai vándorlás helyén, a pusztai vándorlás otthonában, a Miskánban találtatott. A későbbiek során, a főbb sivatagi vándorúton, a honfoglalás során, a silói Szentélyben, majd később az első és a második Templomban. Utolsó lelőhelye a második Templom, mely a polgári időszámítás szerint 70-ben a tűz martaléka lesz, amikor az ókori császár Vespasianus imperátor fiával, Titusszal elfoglaltatja és megsemmisíti az ókori Júdeát és benne fővárosát, Jeruzsálemet. Ezzel megszűnik az ókori zsidó állam, és helyébe lép a „szellemi Izrael”.
A Menóra mindig a jövő üzenetét hordozta magán, és nem véletlen, hogy e szimbólum, ennek a gondolatnak különböző allegorikus, történelmi asszociációi, prefigurációi.

Titus diadalíve belső részében, Rómában, látható a Menórát ábrázoló relief, amelyet feltehetően zsidó rabszolgák cipelnek. A polgári i. sz. 83-ban építettek Titus, a győzedelmes hadvezér tiszteletére, aki akkor tért vissza Rómába, a fél világ meghódítása után.

kneszetmenora_1.JPG
Az elrabolt Menóra Titus diadalívén
A Kneszettel szembeni Menóra, amely természetesen nem utóélete az ókori Menórának, hanem egy történelmi párhuzama.

kneszetmenora_2.JPG
A KNESZET MENÓRÁJA

Ennek, a Kneszettel szemben lévő különleges, reliefekkel borított Menórának a középső ágán levő domborműveket mutatom be.


MOSE RÁBÉNU, Mózes a tanítómester

kneszetmenora_3.JPG
MÓZES, ÁRON, HÚR
Középen láthatják Mózest, a zsidóság legnagyobb tanítómesterét, s mellette két embert. Az egyik Áron, a másik Húr. A Tórai szöveg azt mondja:

h__bersz__veg_1.JPG

Kivonul az ókori zsidóság Egyiptomból, megy a sivatagi úton, amikor hátba támadja őt Ámálék. Refidimnél háborúra kerül a sor, és Mózes imádkozik, a magasságok felé emeli a karját. De a karja gyenge. És Mózes karját nem bírja tartani a magasságban hosszú ideig. Ekkor két igen erőteljes, dinamikus személyiség, Áron és Húr odaáll mellé, és tartja a mózesi kezet, hogy az végig a magasságban lehessen. Ezt a gondolatot kiegészíti és illusztrálja a Talmud, a Ros Hasana traktátusának 29. oldalán lévő mondat:

h__bersz__veg_2.JPG
„Amikor Mózes keze a magasságokban volt, akkor megerősödött Izrael?” (2)

A Talmud a következő értelmezést fogalmazza meg:

„Vajon az dönti el a háború sorsát, hogy a mózesi kéz fenn volt a magasságokban? Nem így van. Mindig, amikor Izrael népe a magasságok felé néz, a világ Alkotóját, Istent keresi, és hálával, imádsággal és cselekedettel szolgálja az ő Urát, akkor lesz győzelme a szó fizikai és szellemi értelmében egyaránt. ”

A Mózes által megfogalmazott hit erősségét és erősítését, a jövőbe vetett hitet szimbolizálja az első kép.
TÍZPARANCSOLAT
kneszetmenora_4.JPG

A Tízparancsolat fontos a nagy történelmi vallásoknak. mint közös történelmi vagy vallástörténeti, vagy ideológiatörténeti örökség, amelyet azonban nem egyformán vallunk meg, értelmezünk, proporcionáltunk. A zsidóság világlátása szerint a jobb oldalon is öt és a baloldalon is öt parancsolat van. A jobb oldali öt parancsolat az ember és Isten közötti kapcsolatot határozza meg, a másik oldalon, a másik öt parancsolat az ember és ember közötti kapcsolatotokat determinálja. Ezeket a parancsolatokat tekintette és tekinti a zsidóság hite alapjának. A Tízparancsolat, amely úgy kezdődik:
„Én vagyok az Örökkévaló a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptomból, a szolgaság házából.” (3)

Azaz az Örökkévaló a világ Alkotója, aki azt mondja magáról:. „ Én vagyok”… Ő az, aki az első parancsolatban a szabadságról beszél. ”Aki kihoztalak titeket Egyiptomból, a szolgaságból”, és adtam helyette a szabadság fogalmát.
BIBLIAI ASSZONYOK

kneszetmenora_5.JPG
RÁCHEL és RUTH
A következő képen két nőt ábrázol a művész. Jobb oldalon a magasabbik, Ruth. A bibliai Ruth tekercsének, történetének főszereplője, aki mind a zsidóságnak, mind a kereszténységnek nagyon fontos személyisége, noha más-más megközelítésből. Tudjuk és ismerjük a történelmi-teológiai különbségeket. Ruth, a kalászszedő, Ruth, aki betér a zsidóságba, Dávidnak lesz a dédnagyanyja.

Mellette a baloldalon lehet látni Ráchel alakját, a zsidó történelem egyik legszimpatikusabb, drámai sorsú nőalakját. /Ráchel azon az úton van eltemetve, amelyet manapság mi – politikai okok miatt – nem mindig tudunk meglátogatni./ Ráchel nagyon sokat tett azért, hogy férje – a zsidóság egyik alapítója – lehetőleg minden nehézséget elkerülve, tudja hivatását végezni. Tudjon az lenni, aki volt, a három ősapák egyike. Ráchel élete tele volt fájdalommal, meg is halt nem sokkal gyermekének születése után. A gondolat azonban tovább élt. Jeremiásnál olvassuk azt a mondatot, amely a Ros Hasana-i máftirban felhangzik:

felhangzik_heber.JPG

„Hang hallatszik a magasságokban, Ráchel siratja gyermekeit… nem tud megvigasztalódni, mert nincsenek.”

És szól tovább Jeremiás a próféta, és azt mondja:

__saztmondja_h__ber.JPG

„Töröld le szemedről a könnyeket, töröld meg arcodról a sírást, mert van reménye, lesz reménye a te utódaidnak.” (4)

A csontlátomás
A kohanita családból származó Ezékiél Jojákin király idején került száműzetésbe, mintegy hét évvel Nebuchádnecár okkupációja után. Ezékiél a babilóniai Tel Aviv-ban fejti ki prófétai hivatását. (5) A reményét a nép veszni látszik, de e próféta Isten ígéretét tolmácsolja.
Van visszatérés.
Van jövő.
A „megváltás” közeleg.

Ezékiél 37. fejezete a Hazatérés biblikus előképe, amely nem csak álom volt csupán, de be is teljesedett történelmi anakronizmus.

A dombormű közepén áll a próféta. A kép alján csontváz-emberek, a földi porhüvely teátrális megnyilvánulása. A sodró lendület, az eltökélt szándék nem más, mint a jövő üzenete. A nép „feltámadásának” plasztikus és drámai képét álmodja újra a művész. A „tetszhalott” állapotában lévő nép ismét szellemmel lesz teli, s visszatér országába.
Világtörténelmi szempontból is példaértékű jel ez. (6)


EZÉKIÉL LÁTOMÁSA

kneszetmenora_6.JPG

„Így szól az Úr, az Örökkévaló e csontoknak: Íme, én hozok belétek szellemet, hogy feléledjetek, és adok reátok inakat… és adok belétek szellemet, hogy feléledjetek… ( Ezékiél 37. 1-7)
A Sivát Cion megvalósult.
Majd ismét közbeszólt a történelem…


A varsói gettólázadás

kneszetmenora_7.JPG

Varsói gettó lázadása, 1943.

Egy más történelmi korszak. Egészen más miliő, de ez még mindig a Kneszet Menórájának a középső ága, s ez nem más, mint a Varsói gettó lázadása.
A történelmi Lengyelország fővárosában, 1943-ban. Akkor már a barna vagy zöld – épületeket, városokat, zsidó közösségeket, emberi lelkeket, s miriádnyi potenciális reményt – sodró, pusztító áradat beborítja egész Európát. Elfoglalja és veszélyezteti a civilizációkat, következményeit tudjuk. Hat millió zsidó testvérünk, ezen belül hatszázezer magyar zsidó vált vértanúvá. Millió számra halnak meg honfitársaink, emberek a Donnál, a munkaszolgálatban, a különböző koncentrációs táborokban. Tengernyi megpróbáltatás, lemondás, fájdalom, a mai napig szinte kiheverhetetlen. Varsóban, 1943-ban volt egy maradéknyi bátor ember, aki azt mondta: nem leszünk vágóhídra vezetett állatok. Ha kell, saját vérünkkel fogjuk eloltani a tüzet.

És a varsói gettó hősei szembeszálltak a világ legnagyobb hadseregével, a fasiszta Németországgal. Hosszabb ideig tartva magukat, mint bárki más korábban. Az utolsó emberig harcoltak, mert nem akarták engedni, hogy a barbarizmus győzzön. Népünkért és hitünkért harcoltak. A varsói gettó emlékművén a megváltás képzetéhez a Mágen Dávidot, a Dávid csillagot, a zsidóság szimbólumát viselő ember is hozzátartozik. Ezt akarták leszakítani és megsemmisíteni, ami bizonyos mértékben meg is történt. A gettó elesett, de a zsidó hősiességnek volt miből táplálkozni. E pár „győzedelmes” nap megváltoztatta a népünkről kialakult világképet. Példaértékű tetté nemesedett…
S’má Jiszráél

kneszetmenora_8.JPG

HALLJAD IZRAEL…
Két szó, amely talán számunkra a legfontosabb, és talán számunkra a legszebb. Ez a két szó úgy hangzik: S’má Jiszráél. Halljad Izrael! Ez az első mondat, amelyet megtanítunk gyermekeinknek, és ez az utolsó, amelyet itt a földi létben elmondunk, amikor még tudatunk van. S azt mondjuk: S’má Jiszroél háSém Elokénu háSém echád. Valljuk teljes hittel, hogy az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló egyetlen egy. Ez a mondat adott erőt a mi elődeinknek a fájdalom idején, a szenvedések, a különböző megpróbáltatások és lemondások óráján, és ad hitet és erőt az újrakezdéshez, a mindenkori újrakezdéshez.


Az Ország építése:

kneszetmenora_9.JPG

Binján HáÁrec, az Ország épitése
A következő kép a modernkori gondolkodás egy nagyon fontos elemét ábrázolja, amely nem más, mint Binján HáÁrec, Izrael építése. A modernkori Izraelé, ahol mezőgazdák, fizikai munkások, a szellem emberei együtt építik a modernkori Izraelt.

Ám Medinát Jiszráélt minden nap veszély fenyegeti.

A Menóra azonban ott áll, és ma „zarándokhellyé” lett. Emberek odamennek és ránéznek a történelemre és mondják:

__smondj__k_heber.JPG

„Hiszem teljes hittel, hogy eljön a Mesiách, annak ellenére, hogy egyelőre még késik, teljes hittel hiszem, hogy mielőbb eljön.” (7)

Rási (Rabbi Slomo ben Jichák) Szemelvények Rásinak a Tórához írt kommentárjaiból Mispátim

Rási (Rabbi Slomo ben Jichák)

Szemelvények Rásinak a Tórához írt kommentárjaiból Mispátim

 

Rásit az egész zsidó világ autentikus szövegmagyarázónak ismeri el. A judaizmus legszentebb szövegeihez, a Bibliához és a Babiloni Talmudhoz írt kommentárokat. Az ő Tóra-kom­men­tárja volt az első nyomtatásban megjelent héber nyelvű könyv (Reggio Calabria, 1475). Kommentárja, szinte minden hagyományos és zsinagógai használatra szánt héber Tóra-kiadásban benne van. A történelmi magyar kiadás megjelenését Dr. Georg Katcz jóvoltából az általa alapított Stiftung Rási támogatja, dr. Katcz Sándor és neje szül. Schwarcz Irén emlékére.

Mispátim

Letölthető anyag(ok):
Mispatim (audio)

 

Mispátim (2Mózes 21:1–24:18.)

A hetiszakasz tartalmából

l A szináj-hegyi kinyilatkoztatást követően az Örökkévaló hoz egy sor törvényt Izrael népe számára. Ezek közé tartoznak a héber rabszolgákra vonatkozó törvények; a gyilkosságért, emberrablásért, testi sértésért és tolvajlásért járó büntetések, a különféle károkozások jóvátételére, a kölcsönökre vonatkozó magánjogi rendelkezések, a letéteményekre, kölcsönzőkre és a bérlőkre vonatkozó szabályok; és a bíróságok igazságszolgáltatásának rendszabályai. – 2Mózes 21:1–23:8.

l Törvény tiltja meg Izrael gyermekeinek az idegenekkel szembeni rossz bánásmódot; törvény írja elő az évszakokkal kapcsolatos ünnepek megtartását, és rendelkezik a jeruzsálemi Szentélybe viendő terményajándékokról. Törvény tiltja meg a hús és a tej együttfőzését. A Mispátim heti szakasza összesen ötvenhárom micvát tartalmaz – ebből 23 tevőleges parancsolat, 30 pedig tiltó. – 2Mózes 23:9–19.

l Az Örökkévaló ígéretet tesz Izrael népének, hogy beviszi őket a Szentföldre, ugyanakkor óva inti őket attól, hogy magukévá tegyék az ott talált népek pogány szokásait. – 2Mózes 23:20–33.

l Izrael népe kijelenti: „Megtesszük, és híven meghallgatjuk” mindazt, amit az Örökkévaló nekünk parancsol. Mózes, Áronra és Chúrra hagyva az izraeliták táborát, felmegy a Szináj hegyére, és ott marad negyven nap és negyven éjjel, hogy átvegye Istentől a Tórát. – 2Mózes 24.
Szemelvények

וְאֵלֶּה הַמִּשְׁפָּטִים אֲשֶׁר תָּשִׂים לִפְנֵיהֶם. (שמות כא, א)

És ezek a törvények, amelyeket eléjük helyezz: (2Mózes 21:1.)

וְאֵלֶּה הַמִּשְׁפָּטִים – És ezek a törvények… – כָּל מָקוֹם שֶׁנֶּאֱמַר אֵלֶּה – Minden olyan helyen, ahol az írva van: „Ezek…” – פָּסַל אֶת הָרִאשׁוֹנִים – az megszakítja az előző témát, – וְאֵלֶּה מוֹסִיף עַל הָרִאשׁוֹנִים – az „És ezek…” pedig hozzátesz az előzőhöz [ahogy ebben az esetben is]: – מָה הָרִאשׁוֹנִים מִסִּינַי – ahogy az előzők [a Tízparancsolat] a Szináj hegyről valók, – אַף אֵלּוּ מִסִּינַי – ezek [a most felsorolandó polgárjogi törvények] is a Szináj hegyről valók.

– וְלָמָּה נִסְמְכָה פַּרְשַׁת דִּינִין לְפַרְשַׁת מִזְבֵּחַ – És miért van egymáshoz közel a polgárjogi törvényekről szóló szakasz és az oltárral kapcsolatos előírások?[1] – לוֹמַר לְךָ – Azt tanítja neked, – שֶׁתָּשִׂים סַנְהֶדְרִין אֵצֶל הַמִּקְדָּשׁ – hogy helyezd a Szánhedrint [a legfelső bíróságot] a Szentélybe [illetve az oltár mellé].

אֲשֶׁר תָּשִׂים לִפְנֵיהֶם – …amelyeket eléjük helyezz: – אָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא לְמֹשֶׁה – Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: – לֹא תַעֲלֶה עַל דַּעְתְּךָ לוֹמַר – Ne is forduljon meg a fejedben, hogy azt mondod: – אֶשְׁנֶה לָהֶם הַפֶּרֶק וְהַהֲלָכָה ב’ אוֹ ג’ פְּעָמִים – megtanítom nekik a törvényeket kétszer, vagy háromszor, – עַד שֶׁתְּהֵא סְדוּרָה בְּפִיהֶם כְּמִשְׁנָתָהּ – amíg nem tudják kellőképpen, – וְאֵינִי מַטְרִיחַ עַצְמִי – de nem fogom magam fárasztani azzal, – לַהֲבִינָם טַעֲמֵי הַדָּבָר וּפֵרוּשׁוֹ – hogy megértessem velük a törvény okát és megmagyarázzam azt nekik. – לְכָךְ נֶאֱמַר אֲשֶׁר תָּשִׂים לִפְנֵיהֶם – Ezért lett írva: „…amelyeket eléjük helyezz”, – כְּשֻׁלְחָן הֶעָרוּךְ וּמוּכָן לֶאֱכוֹל לִפְנֵי הָאָדָם – vagyis mint egy terített asztalt, készen, ahogy az ember már fogyasztani tudja.

 

אִם בְּגַפּוֹ יָבֹא בְּגַפּוֹ יֵצֵא, אִם בַּעַל אִשָּׁה הוּא וְיָצְאָה אִשְׁתּוֹ עִמּוֹ. (שמות כא, ג)

Ha egyedül jön, egyedül távozzék, ha felesége van, akkor menjen felesége vele. (2Mózes 21:3.)

אִם בְּגַפּוֹ יָבֹא – Ha egyedül jön (bögápo)… – שֶׁלֹּא הָיָה נָשׂוּי אִשָּׁה – [Vagyis:] ha nőtlen, – כְּתַרְגּוּמוֹ – ahogyan Onkelosz is fordította: – אִם בִּלְחוֹדוֹהִי – „im bilchodohi” („ha egymaga [volt]”). – וּלְשׁוֹן בְּגַפּוֹ בִּכְנָפוֹ – A „bögápo” kifejezés ugyanazt [jelenti], mint az, hogy „bichnáfo” („ruhája szegletében”), – שֶׁלֹּא בָא אֶלָּא כְּמוֹת שֶׁהוּא יְחִידִי – azaz, úgy jött, ahogy volt, egymaga, – בְּתוֹךְ לְבוּשׁוֹ בִּכְנַף בִּגְדוֹ – ruhájába, öltözékének szegletébe burkoltan.

בְּגַפּוֹ יֵצֵא – …egyedül távozzék… [Nyilvánvaló, hogy ha egyedül jött, egyedül is fog távozni. Mit tanít itt a Tóra?] – מַגִּיד שֶׁאִם לֹא הָיָה נָשׂוּי – Ebből megtudjuk, hogy ha nőtlen volt – מִתְּחִלָּה – eleve, [amikor szolgasorba került,] – אֵין רַבּוֹ מוֹסֵר לוֹ שִׁפְחָה כְּנַעֲנִית – gazdája nem adhat hozzá nem-zsidó rabszolganőt, – לְהוֹלִיד מִמֶּנָּה עֲבָדִים – hogy az szolgagyermekeket szüljön tőle.

אִם בַּעַל אִשָּׁה הוּא – …ha felesége van… – יִשְׂרְאֵלִית – Egy zsidó nő [aki eredetileg is a felesége volt, de a hozzáadott kánaánita szolgálónő nem szabadul vele együtt].

וְיָצְאָה אִשְׁתּוֹ עִמּוֹ – …akkor menjen felesége vele. – וְכִי מִי הִכְנִיסָה – De hát ki hozta őt be [férje gazdájának birtokára], – שֶׁתֵּצֵא – hogy onnét ki kelljen mennie? [A tény, hogy a férjét eladták rabszolgának, őt, a feleséget semmilyen szempontból nem juttatja alávetett pozícióba, amiből aztán fel kellene szabadítani!] – אֶלָּא מַגִּיד הַכָּתוּב – A Tóra itt azt tanítja, – שֶׁהַקּוֹנֶה עֶבֶד עִבְרִי – hogy annak, aki héber szolgára tesz szert, – חַיָּב בִּמְזוֹנוֹת – kötelessége eltartani – אִשְׁתּוֹ וּבָנָיו – a [szolga] feleségét és gyermekeit is.[2] [Vagyis a „…menjen felesége vele” valójában azt jelenti, hogy a feleség „kimegy” a férje gazdája általi támogatottság állapotából.]

A kommentár teljes szövege ITT olvasható!